A kézitusa fogalmán a közelharc olyan speciális fajtáját értem, amelynek során változó közegben, gyakran szélsőséges körülmények közötti test-test elleni pusztakezes vagy hideg fegyverrel végrehajtott küzdelem folyik, melynek célja az ellenség legyőzése és a túlélés.

A kézitusa elsajátítása révén a katona olyan tapasztalatokra tesz szert, amelyek saját testi épségének a megóvását célozzák, harci körülmények között a túlélés esélyeit növelik. Természetesen magába foglalja azoknak a morális, akarati tulajdonságoknak a fejlesztését is, amelyek nélkülözhetetlenek a katonai felkészítés során és a fegyveres küzdelem megvívásakor. Az ilyen jellegű felkészülés megadja a katonának azt a pozitív akarati, erkölcsi attitűdöt, amely a háborúban való helytálláson túl az élet egyéb területén is önbizalmat, erőt sugárzó férfias kiállást kölcsönöz. Az egyént az eszmei-érzelmi motiváltságon túl a katonává alakító oktató-nevelő munka és a kiképzés teszi igazi harcossá.